IT-világ

Nem akarom azt mondani, hogy én megmondtam, de...

Nincs több Bumeráng Magazin
A héten még megjelenik, de decembertől már nem lesz több Bumeráng Magazin. A kiadó és a márkatulajdonosok döntései következtében kivonul a hetilap a lappiacról.
December 7-én már nem jelenik meg az újságos kioszkok polcain a Bumeráng Magazin. „Az első lapszámok után új szempontok merültek fel a folytatással kapcsolatban, de a konkrét ötletekben, koncepcióban nagyon eltérőek voltak a vélemények a kiadó cég, a Bumeráng Magazin Kft. és közöttünk” – nyilatkozta Bochkor Gábor. „Az elképzelések összehangolása sokáig nem vezetett sikerre, s attól tartva, hogy emiatt a márkanév hosszútávon esetleg megsérülhet, márkatulajdonosokként úgy döntöttünk, hogy a lap ne ezen a néven fusson tovább” – mondta a rádiós legenda. Földes Ádám, a Bumeráng Magazin Kft. ügyvezetője, aki egyben a lapot finanszírozó Geomédia Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette, hogy „ezután sajnos egyértelmű volt a döntés, hogy összehangolt koncepció hiányában nincs értelme a folytatásnak, ki kell vinni a lapot a piacról, hiszen a létrehozásának fundamentuma volt az együttműködés” - mondta Földes, hozzátéve, hogy a kényszerű döntés ellenére a felek békében válnak el egymástól. (Forrás: facebook.com/bumerang.hu)

A(z egykori) népszerű rádiós reggeli műsor, a Bumeráng Facebook oldalán jelentette be: október 12-étől minden pénteken egy hetilappal jelenik meg, ezzel kívánja (egy) időre a hallgatókat kielégíteni. Kérdés, mennyire fog sikerülni.

A lappiac leszálló ágban van, évről évre egyre kevesebb az előfizetők és a biztos vásárlók száma, ami pedig az online megjelenés felé tereli a kiadókat is. Ráadásul rádiós műsorként közel sem biztos, hogy olyan népszerű lesz a hetilap, mint amilyennek várják, hiszen míg a rádió ingyen van, addig az ember kétszer is meggondolja, mennyi pénzt költ el egy újságárusnál - ha egyáltalán elkölt. Az áráról pedig egyelőre még semmit sem tudni.

Véleményem szerint sokkal hasznosabb elképzelés lett volna a bumerang.hu átalakítása, vagy egy olyan tartalommal való feltöltése, amivel odavonza a facebook-tagokat. A rajongók egyébként a CD-mellékletet is hiányolják (ami persze nem jelenti azt, hogy nem lesz), de mivel ezeket le is lehet tölteni, így emiatt vonzó legfeljebb a fanatikus rajongók számára lehet a lap.

Persze az üzletileg biztosan megéri kiadni, különben nem fogtak volna hozzá, ám itt elsősorban a fenntarthatóság a kérdés, nem az indulás. És persze az, hogy mennyire lesz képes a Bumeráng az utolsó nagy dobásra? Mert ha nem tudnak rövid időn belül visszatérni az éterbe, ez minden bizonnyal az lesz.

Érdekes infografikát készített a mashable.com a vásárlási szokásokról - pontosabban arról, hogy az okos kütyük, valamint a közösségi oldalak milyen hatással vannak erre. Az eredményt a számok alapján megdöbbentőnek is lehetne nevezni, de inkább használnám rá az elgondolkodtató jelzőt, főleg azért, mert ez egyértelmű üzenet: a fogyasztói cikkeket előállító cégeknek, vagy a szolgáltatást kínáló üzleteknek gyorsan át kellene gondolniuk a marketing stratégiájukat.

Kiderült, az okostelefont használók mintegy 64 %-a szokott online vásárolni a készülékével, idén pedig az összes vásárlót tekintve mintegy 167 millióan, átlagosan 1800 dollárt, vagyis a jelenlegi árfolyamon számolva több mint 400 ezer forintot költöttek fejenként. Emellett a Facebook felhasználók extrém aktív vásárlóknak számítanak, 60 %-uk ugyanis megosztja véleményét egy adott termékről vagy szolgáltatásról, ha előtte ajánlották, vagy esetleg költöttek is rá. A twitterezőknek pedig közel a 40 %-a szokott termékeket keresni az oldalon.

A világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cégének, a Walmart-nak a Facebook oldalán mintegy 20 millió lájk született, emellett pedig körülbelül 1 millióan beszélnek az oldalról. A Starbucks Twitteren (is) erős: a @Starbucks és a @StarbuckStore mintegy 2,8 millió követőt számol. A statisztikából persze a Google+ szolgáltatás sem maradhat ki: a Samsungot 779 958-szor +1-ezték.

A vásárlások több mint a felére van hatással az, hogy mások hogyan véleményeztek egy adott terméket vagy szolgáltatást, és a vásárlók pedig a legtöbbre az interaktivitást tartják. A jóslatok szerint pedig jövőre a vásárlások mintegy 53 százalékára lesz hatással az internet, akár online, akár offline tesszük ezt meg. Ez azt is jelenti, hogy a print lapok, televíziók és rádiók egyre jobban kiszorulhatnak a hirdetési piacról, a helyüket pedig a közösségi oldalak, videómegosztók és internetes tájékoztatók veszik majd át. A legfontosabbá az élmények megosztása válik.

Az okostelefont használók egyelőre lemaradásban vannak, bár közel harmaduk még így is az eszközén keresztül keres leárazásokat, így nézi meg a véleményezéseket, vagy nézi meg a kiválasztott bolt adatait. Nem árt tehát, ha a marketing stratégiába nem csak a weboldalakat, de azok oksotelefonra optimalizálását, és az alkalmazásokat is számításba veszik.

A számokból tisztán látszik, hogy a jövő a közösségi oldalak és kvázi a közösségi vásárlás irányába megy el, és ha a hazai cégeket nézzük, akkor hatványozottan igaz: mielőbb lépni kell, mielőtt a konkurencia megtenné. Talán nem túlzás azt állítani, hogy itthon még gyerekcipőben járnak az ilyen irányú fejlesztések, egy-két nagyobb céget leszámítva nemigen találkozunk erre kalibrált stratégiával.

Persze maga az oldal nem minden, azt használni is tudni kell. De ez már egy másik probléma.

Aki nézett már YouTube-on videót, az találkozott olyan hirdetéssel, amit a választott videónk előtt mutat nekünk a rendszer. Ezekben csak egy a közös: öt másodpercig nem lehet elkapcsolni őket.

Nem véletlenül öt másodperc az öt másodperc. A felugró hirdetést első lendületből zárná be mindenki, ennyi idő alatt azonban el lehetne érni, hogy a néző kíváncsi legyen arra, mit is tud nyújtani a reklámozott termék/szolgáltatás. Lehetne, mert a legtöbb esetben ez nem történik meg.

Az egyik legrosszabb dolog egy ilyen videónál, hogy maga a reklám összesen öt másodpercig tart. Egyrészt ebből azonnal egy agresszív kampányra fog asszociálni a néző, és nem azon gondolkodik, hogy számára hasznos lehet-e a kínált termék/szolgáltatás, másrészt pedig ennyi időbe nem lehet belesűríteni azt, amit el szeretnének mondani a leendő fogyasztó(k)nak.

Valami ilyesmivel próbálkozott a Netrisk is. A videó augusztus 8-án került fel a YouTube-ra, azóta nem kapott túl sok pozitív visszajelzést.

Persze ha hosszabb reklámmal próbálkozik valaki, akkor ott is elképzelhető, hogy a nézőt nem fogja érdekelni, és amint lehet, elkapcsol. Ezt viszont csak egyetlen módon lehet elkerülni: egy olyan ütős kezdés kell, ami a már emlegetett első öt másodpercben megfogja az embert, és kíváncsi lesz a folytatásra. Nem feltétlenül azért, mert érdekli a termék, hanem azért, mert jó a kampányvideó. Abból pedig már könnyen lehet még akármi is. Lehet hatni érzelmekre zenével, képi világgal, mondanivalóval, gyakorlatilag bármivel, amit egy videóval meg lehet valósítani. Erre hozott egy tökéletes példát a Peugeot, de vehetjük akár a MOL nyári, olimpiai kampányát is. Nem agresszív, azt adják, amit az ember vár tőlük - vagyis tudjuk, hogy reklámról van szó -, mégis nézhető és nem biztos, hogy az ember azonnal el akar kapcsolni. A visszajelzések alapján is elmondható: mindkettő siker lett.

A recept tehát nem túl bonyolult: bármi is legyen a reklám tárgya, ahhoz egy nagyon erős kezdés kell, akár megvalósításról, akár üzenetről beszélünk.

Aki szereti követni a pénzügyeit, az egészen biztosan töltött már le a telefonjára olyan alkalmazást, amivel számon tudja tartani, hogy mikor, mire és mennyit költött, vagy mikor volt valamilyen bevétele. Ezek közül én is kipróbáltam már néhányat, és eddig a MoneyWise volt a legmeggyőzőbb. Eddig.

Gyakorlatilag belül lábujjhegyre álltam örömömben, amikor rátaláltam a Koin-ra. Semmivel sem nyújt többet, mint amit elvár tőle az ember, azt viszont tisztán és átláthatóan teszi, és nem utolsó sorban: magyarul. Telepítés után azonnal kezdhetjük a munkánkat: beállíthatjuk, hogy mennyi pénzt és milyen rendszerességgel kapunk - fizetés, ösztöndíj, stb. -, majd szép sorban azt is végigvezethetjük, hogy mikor mire költünk. Ennek fényében mutatja azt is, hogy mennyi pénzünk maradt még a hónap végéig - pontosabban a következő bevételig.

Az app mellett két dolog miatt tettem le a voksom: egyrészt jó dizájnt kapott - legalábbis a kategóriájának többi indulójához képest -, másrészt pedig átlátható, világos, és a használata is rendkívül egyszerű. Hozza, amit kell. Az alkalmazást ingyenesen tölthetjük le a Google Play-ből, a visszajelzések pedig eddig pozitívak. Régóta szükség volt egy ilyen app-ra. Jó, hogy itt van.

Bevallom, nem teljesen értem az iPhone 5 körüli hisztériát. Na, nem arra gondolok, hogy miért olyan népszerű, vagy miért várta mindenki, miért ácsorogtak érte a vásárlók éjjel és nappal a bolt előtt. Nem. Sokkal inkább arra, hogy miért veri valaki a hisztit azért, mert a másik vesz egyet, vagy akar venni egyet magának, netalántán csak gondol rá, hogy de jó lenne. Digitális irigység, 2.0.

Sokan azzal támasztják alá az érvüket, hogy az emberek csak villogni akarnak vele. Meglehet. De ha így van, akkor ez engem miért kellene, hogy zavarjon? Mindenki el tudja dönteni magáról, hogy ha megveszi, a készülék erőforrásait hány százalékban tudja kihasználni, vagy ki tudja-e egyáltalán, esetleg sokkal többre nem használná, mint mondjuk egy bármelyik középkategóriás okostelefont. Azt meg pláne csak az adott ember tudja megmondani, neki megér-e annyit a telefon, amennyibe kerül. Van rá pénze, megveszi, övé. Kész. Ha az Apple egy darab követ árulna ugyanennyiért, és az embereknek az kellene, akkor azt vennék meg, ahhoz se lenne senkinek semmi köze. Aki - bármilyen - autót vesz, attól se kérdezi meg senki, hogy 'elnézést, miért vett olyan autót, ami tud 200-zal is menni, amikor a maximális megengedett sebesség 130 km/h'? Na ugye.

Egyébként pedig el kell, hogy szomorítsam a háborgó tömeget: a telefon nagyon jól sikerült, az Apple szokás szerint odatette magát, és ezúttal sem múlta alul a várakozásokat. Jó kis telefon, jó kis képességekkel. Ja igen: nekem Samsungom van.

Alig több mint 12 óra leforgása alatt elfogytak az első online előrendelhető iPhone 5-ös készülékek - jelentette be facebookos oldalán a T-Mobile. Megilyedni persze nem kell, van még belőle raktáron, de aki ezután rendel, már csak szeptember 28-a után juthat hozzá a készülékhez. A türelmetlenek viszont megvásárolhatják a készüléket a premierek helyszínén. Hogy hol, arról csak később árulnak el részleteket, de a szegedieknek (is) jó előjel lehet, hogy a 4S premierjét az országban négy helyszínen, Budapesten, Győrben, Pécsen és Szegeden tartották meg.

A rohamra nemcsak a készülék képességei miatt lehetett számítani, hanem azért is, mert külsejében is jóval nagyobb a változás, mint az iPhone 4 és 4S között volt.

A YouTube megjelenésével nagyjából egyidőben jelentkezett az az igény is, hogy a felöltött klippek/videók alól valahogy sikerüljön kibányászni a hangot. Éppen ezért örvendtek nagy népszerűségnek azok a weboldalak, amik ennek az igénynek a kielégítésére specializálódtak. A Google aztán megelégelte a dolgot, és letiltotta ezeket, pontosabban belenyúlt a YouTube kódjába, hogy ne férhessenek hozzá az oldalak a hangsávhoz.

A felhasználók egy része azóta is vakargatja a fejét, mert bár sok olyan program létezik, amit telepítve ugyanúgy le tudjuk szedni a zenéket, de ezek egy része nem ugyanazt a minőséget adja vissza, másrészt pedig legalább ugyanennyien vannak, akik nem szeretnek telepítgetni. Aki még mindig XP-t használ, annak itt a jó hír: néhány kattintással megoldható a letöltés, mindenféle telepítés nélkül. Íme:

Első lépésként nyissuk meg a hangerő keverőjé, a beállítások menüben pedig válasszuk ki a Tulajdonságok menüpontot.

A hangerő beállításánál válasszuk ki a Felvételhez opciót, és a választható hangerőszabályzóknál pipáljuk ki a Sztereó keverőt, majd nyomjunk meg az OK gombot.

A panelen a Sztereó keverőt válasszuk ki magunknak.

Ezzel a három lépéssel gyakorlatilag megfordítottuk a hangkártyánk jelét, vagyis ami a hangfalból fog szólni, azt rögzíteni is tudjuk, erre pedig bármilyen szoftvert használhatunk, még a rendszerbe beépített hangrögzítőt is - ráadásul ugyanazt a minőséget adja vissza, amit a YouTube-on is hallunk az adott videó alatt. Rossz hír viszont a Windows 7-eseknek, hogy ezt a kiskaput bezárták, így ott már nem tudjuk kihasználni ezt a lehetőséget.

Az allergiások táborát erősítve volt néhány éjszaka, amikor nem sikerült túl sokat aludni, ennek eredményeként pedig másnap rendkívül fáradtan felkelni. Aztán némi gondolkolkodás után jött az ötlet: le kellene mérni, hogy mennyit is alszik ilyenkor az ember. Telefon elő, Google Play be, és láss csodát: erre is van egy alkalmazás.

Az ötlet egyszerű, az app pedig a beszédes Sleep as Android nevet viseli. Az elgondolás az "álmatlanul forgolódtam" elven alapul: tegyük magunk mellé - vagy esetemben a párna alá - a telefont, a giroszkóp pedig minden jelentősebb mozgást lekövet, és kirajzol egy görbét, ami azt mutatja, mennyire aludtunk mélyen. A próbaverzió 14 napos, ennyi idő bőven elég a teszteléshez, aki pedig szeret az életmóddal foglalkozni, az biztosan megveszi a teljes appot is.

Persze az alkalmazásból nem maradhat ki az ébresztő funkció - apropó, jófej, mert ha beállítjuk, azt is megmondja, mikor kellene lefeküdnünk -, és bár nagyon kellemes hangokat kapunk a csomagban, de a telefonon tárolt zenék közül is választhatunk magunknak egyet. És hát mennyivel hatásosabban ébred az ember akkor, ha az LMFAO kiabálja a fülébe, hogy "Sorry for party rocking".

A 2012-es Goldenblog verseny mottója szerint: "Blogs not dead". És tényleg. Blogok továbbra is születnek, bár a tematikai összetétel változása érezhető, köszönhetően a gomba mód szaporodó vicces és/vagy közhelyes képeket posztoló oldalaknak. A közösségi oldalak erős befolyása pedig gyakorlatilag hívogatja a felhasználót, hiszen a hullámot meglovagolva viszonylag könnyen tehet bárki szert több ezer követőre, és ki ne akarna magának ilyet? Főleg, ha ez valamilyen tudatos marketinges tevékenység első lépése.

A mottót pont ezért talán úgy fogalmaznám meg: "Blogging is not dead". A posztolás viszont szép lassan átköltözhet, például a facebookra. Erre már hazai példát is láthatunk, mégpedig Frei Tamás személyében: a jegyzeteket közvetlenül a rajongói oldalon jeleníti meg, anélkül, hogy magát a közösségi oldalt egy közvetítő közegként használná, hogy azon keresztül irányítsa át az olvasókat a saját oldalára. Ezzel a módszerrel ráadásul olyan előnyök is élvezhetőek, amik mondjuk egy blog esetében furcsán hatnának, például egy új könyv reklámozása.

Amennyiben a facebook külön stratégiát építene ki a rajongói oldalakon feltüntetett hirdetések megjelenítésére - magyarul ezen keresztül is bevételhez lehetne jutni éppúgy, mint egy weboldalon megjelent banner után, - úgy egészen biztos jelentős fordulás állna be a blogok életében. Legalább is egy adott havi látogatói szám fölött már megérné költözni. A többiek pedig kényelemből kezdenének hozzá ugyanott.