A "privi?" után a második leggyakoribb kérdésként hangzott el a különböző chatszobák forgatagában a varázslatos három betű: "msn?" Talán csak az érti meg igazán, mit is jelentett az embernek a Windows Live Messenger, aki még jóval a Facebook előtti korban kezdett el netezni, és aki a fenti két kérdés között ismeri az összefüggést. A többiek számára pedig csak egy hír: végleg megszűnt az MSN.

Persze a döntés teljesen érthető, hiszen a G-talk-ok és Facebook Messengerek korában már egyre kevesebben használták ezt a chatszoftvert, így csak idő kérdése volt, mikor zárják be a boltot. A Skype-ra való átállásban viszont én nem bízok annyira, mint amennyire a tulajdonosok, a maradék felhasználót ugyanis sokkal inkább a nosztalgia, mintsem a célszerűség tartotta a szoftvernél. Az MSN nemcsak márka, de igazi trend is volt, a Facebook és a Google fejlesztéseivel viszont egyre jobban kiütközött az a hátránya, hogy nem egy webes szolgáltatásról van szó, hanem egy különálló programról. Persze a Skype ettől még a világ egyik legnépszerűbb szolgáltatása marad, de az egykori MSN felhasználókat ezentúl nem sok minden köti majd a böngészőn kívüli világhoz - már ami a chatelést illeti.

Mindettől függetlenül persze hatalmas kár az MSN-ért, mert tényleg egy generációnak fűződik hozzá több-kevesebb meghatározó élménye. MSN-en szakítani a második legnagyobb bunkóságnak számított az SMS után, a Facebook előtti korban pedig egy társkereső oldalnál ha valaki már eljutott egy MSN címig, akkor nagyjából sínen is volt az ismerkedés. De nem is kell olyan messze menni, mert még az iWiW korában sem volt sokkal különb a helyzet.

Voltak persze változtatások és zsákutcába jutott fejlesztések is: a kezdetben egyszerű, letisztult hangulatjelekkel induló program vadhajtásaiban rengeteg csillogó elem jelent meg, a legelszántabbak pedig szinte minden betűjükhöz hozzárendeltek egy-egy ilyet, ami rendkívül idegesítő tudott lenni. Mindezek mellett viszont a végsőkig szerethető volt, és most, hogy vége, egy nagy űrt hagy maga után - persze nem piaci értelemben. Én személy szerint annyit mondanék csak: köszönöm szépen, MSN.

(A poszt megjelenésével egy időben nálam még működik, bár a bejelentkezés után egy nagy ablakban hívja fel a figyelmemet, hogy Skype lesz belőle.)